P o r t f o l i ó

Nézd, itt vagyok, mint táncos a színpadon.
Test, lélek egy. Tudd, ritka e pillanat.
Hogy mindig így maradjon, semmi
Nem bizonyulna elég nagy árnak.

Itt már zenészként lógok a hangszeren.
Látod, zavar még mindig a pódium.
Jó vicces lett, ahol tanítok
mesterien szigorú pofával.

Láthatsz szinésznek, mert az is én vagyok
más bőrbe kötve. Ott meg, a másikon
épp verset írok bamba képpel.
Jól retusált, de hazug fotó mind.

Vágyat sugárzom? Védelemért eseng
kisgyermek énem? Ostoba álca csak.
így játszik az, ki megtanulta:
meztelen önmaga úgyse kéne.

 

webdesign::
sain mátyás

aktualitások

cv | interjúk | vers | próza | dráma | zene | tánc | fotó

toll
levél KJá-nak (mail to KJá)
blog
vendégkönyv